Violin by Tanczer György 1931

• A unique master violin special from the collector's collection that came to Hungary from the USA from Joseph Kun's workshop.

• _________________________________________________________

• Debrecen hegedűkészítője

• Magyarország kincsesládája Debrecen. Hiszen melyik városban élt, él annyi művész, mint itt? Költők, írók, festők, szobrászok, grafikusok, színészek, zenészek kötődnek a Hajdúság fővárosához. Országunk első, a világon elismert hegedűkészítő családját, a Tanczereket is „magáénak tudhatja”.

• .
  Az 1800-as évek második felében a magyar kormány tarthatatlannak tartotta azt az állapotot, hogy hazánkban zenészeinknek, színházainknak nincs egy nagy tudású hangszerésze. Ezért idegen földrészeken kezdtek el keresgélni, és végül a Drezda városában élő Tanczer- családdal, Tanczer Gergely György hegedűkészítővel vették fel a kapcsolatot. Már ekkor híresek voltak a Tanczer-hegedűk. Ifj. Tanczer G. György már magyar földön látta meg a napvilágot. Tizenkét éves lehetett, mikor édesapja elkezdte tanítani a hegedűkészítés mesterségére, csodáira.
  Legalább 10–15 év kell ahhoz, hogy valaki jól meg tudja tanulni ezt a szakmát. Egy mesterhegedű egy évig készül. Nagyon aprólékos kézimunka. Minden hegedű három fafajtából készül. Az alja habos juhar, a nyakrésze szintén, a felső teste vörös fenyő, a griff pedig ébenfa. Tehát gyakorlatilag kinézetre minden violin ugyanolyan, csak kisebb eltérések vannak, melyeket a mesterek sok éves munkával, kísérletezéssel találnak ki. Ennek célja, hogy minél jobban szóljon a hegedűjük, minél egyénibb és szebb hangzásuk legyen. Ezért szárítják ki jól a hangszerfákat, a még nyersanyagokat. A hegedű hangzását a lakkozás is befolyásolja, ez a legfontosabb, a legegyedibb részük a mesterhegedűknek. Minden hangszerkészítőnek meg volt a maga lakkreceptje. A Tanczer-lakk is közismert a mesterek között. Egy-egy hegedű befejezése a felhúrozásokkal, hangolással és a névjegy megjelölésével történik. A hangszerkészítés és a hangolások abszolút hallást követelnek a mestertől. A Tanczereknek ez az adottságuk megvolt, s e képesség híre hamar bejárta az országot. Így történhetett meg az, hogy egy napon az ifjú Tanczer G. Györgyöt Debrecen vezetői elcsábították Budapestről. A színháznak és a városnak szüksége volt zongorahangolóra, ehhez viszont tökéletes hallás kell. A sok költözés ellenére sem veszítettek népszerűségükből a Tanczer-hegedűk, még így is sok külföldi zenész kereste meg őket. Debrecenben, a Batthyány és Kossuth utca sarkán volt a galéria. Az ifjú Tanczer már nagybőgőket, csellókat és – a II. világháború után – gitárokat is készített. Társasági ember volt, mindennap ellátogatott a művészek és újságírók népszerű helyére, az Aranybika kávézójába. A II. világháború után a szovjet hadsereg bevonult a városba, és amit csak lehetett, tönkretettek. Bejutottak a galériába is, és az ott lévő összes hangszert összetörték, kivéve egyet, egy harmonikát hagytak meg. Ez a zeneszerszám az oroszok kedvence, így történhetett
  az, hogy ezt az egyet megkímélték. A munkatáborokba besorozások idején Debrecen – és az ország – hegedűkészítőjét is „behívták”. Bár sokan felajánlották neki, hogy elbújtatják, de ő becsületes akart lenni, így elvitték. Két évet töltött Szibériában. Az első nap mindenkitől megkérdezték a foglalkozását. Mikor kiderült, hogy ő hangszerész, kapott egy műhelyet, ahol harmonikákat kellett javítania, hangolnia. Itt készített egy hegedűt is bicskájával és néhány saját kezűleg gyártott szerszámmal. Nem a legszebb violinja lett, de számára nem is ez volt a legfontosabb. Miután hazajött, mindent elölről kellett kezdenie. A szocializmus nem támogatta a művészeket, így ő elsősorban harmonikák javításából és teniszütők húrozásából élt meg.

• .

• Az évek során négy gyermeke született, sajnos hirtelen jött betegsége 1962-ben elvitte, így nem tudta továbbadni tudását. Hegedűi, az apja, és nagyapja munkái viszont még ma is emlékeztetik az országot, a világot a háromgenerációs Tanczer-hegedűkészítőkre.

.
Szabó Kinga
A teljes cikk a licium.hu-n olvasható - Forrás LINK