Guitars & Plucked Strings  There are no products in this category.

A gitár (nemzetközi szó a spanyol guitarra-ból, ez pedig – arab közvetítéssel – a görög kitharából) a húros hangszerek, ezen belül a pengetős hangszerek csoportjába tartozó hangszer. Megszólaltatása pengetővel, illetve ujjal történik. Általában hat húrja van, ezek hangolása E-A-d-g-h-e'. Mint láthatjuk, a húrok nagy része kvart távolságra van egymástól, kivétel a g-h, ez nagyterc; így a gitáros több mint három oktáv hangterjedelem fölött rendelkezik.

A gitár kivitele szerint lehet klasszikus, akusztikus, elektromos vagy elektro-akusztikus. A gitár napjainkra hihetetlen népszerűségre tett szert. Szinte minden zenei stílusban képviselteti magát valamilyen formában. Ez leginkább sokoldalúságának köszönhető, hiszen az egyes gitárok típusuktól és zenei stílustól függően betölthetnek szólista szerepet, de megállják helyüket a ritmusszekcióban is. Gitáron éppúgy előadhatók klasszikus darabok, mint napjaink modern popzenéi, sőt a rock például elképzelhetetlen lenne e hangszer nélkül.

A gitárkészítés – bár napjainkban már tömeggyártásról beszélünk – megőrizte a kézműves hangszerkészítők hagyományait. A gitárok fejlődése napjainkban is tart, köszönhetően annak, hogy a zenészek és mérnökök egymással karöltve aknázzák ki a hangszer felépítésében rejlő lehetőségeket. Jó példa erre az elektromos gitárok megjelenésében úttörő szerepet vállaló Leo Fender, aki rádiómérnöki tudását kamatoztatva vett részt a mágneses hangszedő kifejlesztésében, illetve a zenész Les Paul, aki saját zenei elvárásainak megfelelően alakította ki hangszerét.

Gitárral foglalkozó tematikus oldalak listája:

• Gitár Egyetem -Ingyenes gitár leckék és gitártanfolyam (magyar) (magyarul)
• A gitárépítésről (angolul)
• A gitároktatásról (több nézőpont!) (magyarul)
• Gitárakkordok, gitárakkord-táblázat (magyar) (magyarul)
• gitartab.hu - Gitártabok, -akkordok (magyar) (magyarul)
• GitarKotta.com - Gitártabok, gitár kották (magyar) (magyarul)
• tabizer.com - Gitártabok, -akkordok (nemzetközi) (angolul)
• Gitárakkordok (angolul)
• Guitar.ch
• Gitározz.hu - Leckék, interjúk, ajánlók
• Gitárhangtechnika.hu
• Gitáros.hu - Leckék, segédletek
• Gitárrevü - Gitártesztek, vélemények
• Gitárvilág.hu - Gitáros interjúk, tesztek, bemutatók, ajánlók
• Guitar Freak - Gitáros hírek, leckék, ajánlók
• Magyar és külföldi gitárkotta-gyűjtemény

The ʻukulele (/ˌjuːkəˈleɪli/ YOO-kə-LAY-lee; from Hawaiian: ʻukulele [ˈʔukuˈlɛlɛ], approximately OO-koo-LEH-leh) or ukelele is a member of the lute family of instruments. It generally employs four nylon strings.

The ʻukulele originated in the 19th century as a Hawaiian adaptation of the Portuguese machete, a small guitar-like instrument, which was introduced to Hawaii by Portuguese immigrants, mainly from Madeira and the Azores. It gained great popularity elsewhere in the United States during the early 20th century and from there spread internationally.

The tone and volume of the instrument vary with size and construction. Ukuleles commonly come in four sizes: soprano, concert, tenor, and baritone.

Ukulele sizes:

A hárfa húros, pengetős hangszer. Jellegzetessége, hogy húrozatának síkja merőleges a húrok rezgését hangként kisugárzó hangszertetőre. A húrok a hangolásuknak megfelelően különböző hosszúságúak, emiatt a hárfák körvonala gyakran háromszöghöz hasonló. A húrok a hárfa teste és hozzá csatlakozó nyaka között feszülnek, ezek végeit egy harmadik elem, az oszlop kötheti össze. Felépítése alapján a hárfa lehet ívhárfa vagy szöghárfa, ha oszlopa is van, kerethárfa.

A hárfát vagy az egyik, vagy mindkét kéz ujjaival pengetik.

A hárfa az egyik legősibb húros hangszer, az ókori kelet legfontosabb húros hangszere a líra mellett. Fejlett változata, a pedálhárfa a nyugati klasszikus zene, a szimfonikus zenekarok egyetlen rendszeresen használt pengetős hangszere. Ezeknél a pedálok használatával a diatonikus hangolású húrok hangmagasságát egy vagy két fokozatban félhanggal módosítani lehet, így a kromatikus hangok is elérhetőek.

A hárfa a nyugati kultúrában különösen gazdag szimbolikus összefüggésekben: a középkor óta Dávid király és Orpheusz attribútuma.

A Banjo olyan, mintha a dob és a gitár keresztezésével jött volna létre. Egy kerek fakeretre rugalmas bőrhártya feszül, amit egy hosszú nyak és négy, vagy több húr egészít ki. Afrikai eredetűnek tartják, úgy vélik, hogy a behurcolt rabszolgákkal került Amerikába.

A bendzsó különleges, bőrrezonátoros pengetős hangszer. A kerek test erősen emlékeztet a pergődobra. Eredetileg 3 bélhúros, bund nélküli hangszer. A test hátul nyitott volt, a fakávájú hangszereket merevítőkkel is ellátták. A banjo arab eredetű afrikai hangszerfajta. Az Amerikába hurcolt négerek magukkal vitték hangszereiket – így vált a banjo nem sokkal később az észak-amerikai új népzene, majd a jazz egyik legjellegzetesebb hangszerévé. A jazz Nyugat-Európában is a szórakoztató zene, tánczene új hangszereként lett divatos. A banjo felépítése sokat tökéletesedett, de elvileg alig változott.

A mai banjok kizárólag fémhúrozásúak, a kerek dobtesten leszorítókerettel és csavarokkal utánfeszíthető a bőr. A jobb hangszerek kávája fémből készül. Ma már általánosan elterjedt a plasztik hártya a banjo dobtestén is.

Hangjellege lehetővé teszi mind a szóló, mind a kísérő játékot. Ritmikailag igen kedvező adottságainak, és átütő hangerejének köszönhette nagy népszerűségét. Kiváló alkalmazkodó képessége – akár mint virtuóz szólóhangszer – a tánczenében, jazzben.

A mandolin kis pengetős hangszer. Elsősorban műkedvelő vagy népzenei hangszerként, de a műzenében is használatos. Sokféle formájú, méretű, hangolású változata van. Pengetővel szólaltatják meg. Leggyakrabban négy dupla fémhúrja van, a hegedűvel azonos módon behangolva.

A buzuki(görög: μπουζούκι) görög húros, pengetős hangszer, a hosszú nyakú lantfélék családjába tartozik. Fémhúros, hagyományosan három vagy négy húrpárja van, fogólapja bundozott, pengetővel szólaltatják meg.

A szabályos hangolása dd'–aa–d'd' illetve cc'–ff'–aa–d'd', de használnak egyedi hangolásokat is.

A hangszer hátulja gömbölyű, szelvényezett felépítésű, a lantokhoz, a nápolyi mandolinhoz hasonló. A buzuki fedőlapját általában gyöngyházberakásokkal díszítik. Dupla húrpárjai közül az alsó kettő oktávra, a többi uniszónóra van hangolva. A hangosításához újabban elektromos hangszedőt használnak.

A buzukinak léteznek kisebb változatai is. A dzurasz (τζουράς) és a baglamasz (μπαγλαμάς) a három húrpáros buzuki kicsinyített változatai. A dzurasznak még csengőbb hangja van, és általában dallamot játszanak rajta, míg a baglamasz inkább kísérőhangszer.

A koboz hangszernév különböző változataiban sokféle népnél fordul elő, többféle húros, pengetős hangszert jelöl. Napjainkban magyar nyelven leginkább a moldvai csángóknál fennmaradt lantszerű hangszerre használjuk. A román cobzăval megegyező magyar kobza történetileg nehezen beazonosítható hangszer, mely sok organográfiai és organológiai problémát vet fel.

A balalajka orosz pengetős népi hangszer.

Őse a domra, egy orosz lantféle. Háromszög alakú, fatestű hangszer. Húrjainak száma 3–6 lehet. Sokáig primitív hangszernek számított, mígnem tökéletesítette két mester, Szemjon Nalimov és Franc Paszerbszkij. Ezután vált ismertté az egész világon az orosz népzene jellegzetes kísérő hangszereként. Koncertpódiumon, a szórakoztatózenében léteznek több zenészt foglalkoztató balalajka együttesek is. Ezekben a hangszer akár hatféle méretben és hangolásban is szerepelhet.

Eredeti hangolása: e' – e' – a'

A lant húros hangszer. Jellegzetessége, hogy húrjai egy húrhordozó és egy ahhoz csatlakozó rezonátortest között feszülnek a test tetőlapjával párhuzamos síkban.

A gyakorlatban legtöbbször a nyakkal, fogólappal ellátott húros hangszereket nevezik lantnak, de hangszertani szempontból az efféle nyeles lantok mellett a lírák (járomlantok) és a Fekete-Afrikában elterjedt íjlantok („pluriarc”) is ebbe a kategóriába esnek. A lantok osztályába nem csak pengetős, de vonós hangszerek is tartoznak.

Szűkebb értelemben a nyugati lantot szokás lantnak nevezni, amely Európában a 13. századtól tűnt fel, majd a 16–17. században a nyugati zenekultúra nagyra becsült és sokoldalúan használt pengetős hangszere lett.

A citera magyar népi húros hangszer, amelyet pengetéssel szólaltatnak meg. Játék közben asztalra fektethető, legegyszerűbb változatában téglalap alakú hasáb formájú.

A citerafélék családjába tartozó hangszerek a világ szinte minden táján megtalálhatóak, gyakran egymástól nagymértékben eltérő méretű és formájú hangszerek tartoznak ide. A citerák fontos közös jellemzője, hogy a húrok a hangszertest felett húzódnak végig, nyakuk nincsen.

A magyar citera zömében mixolid hangsorú, kvintelő hangszer. Transzponálás nélkül harmonikusan szól rajta a C-dúr, d-dór, e-frig, g-mixolid típusú dallam. A kísérőhúrok nélkül szinte bármi lejátszható rajta.

Fajtái

• Dunántúli hasas citera, ami a legfelső könyökfej után hirtelen kidomborodik
• Alföldi könyökfejes citera

A cimbalom két verővel ütve megszólaltatott húros hangszer, a citerafélék családjába tartozik. Vízszintes helyzetű, trapéz formájú, dobozszerű hangszerteste van, melyen teljes szélességben diatonikus vagy kromatikus hangolású húrok sorakoznak.

Régi, népi változata a kiscimbalom, ez magyar nyelvterületen már ritkaság, de az alpesi országokban, Kelet-Európában, a Balkánon ma is használatos. Továbbfejlesztett változata a nagyobb, hangtompító pedállal ellátott, lábakon álló pedálcimbalom, melyet Schunda Vencel József budapesti hangszergyáros alkotott meg a 19. század vége felé, majd a 20. században idősebb és ifjabb Bohák Lajos fejlesztett tovább.

A tambura a hosszúnyakú lantok családjába tartozó pengetős hangszer. A tambura-típusú hangszereket a világ számos országában ismerik, egymástól eltérő, de felépítésében és használatában hasonló változatokban – Kínától az Adriáig, Oroszországtól Észak-Afrikáig.Európában leginkább a magyarok, horvátok és a szerbek használják mint népi hangszert. A ma használatos közép- és dél-európai tamburák Magyarországon alakultak ki a 19. század végén, budapesti hangszerkészítők munkája nyomán.