Bezár

Ez az oldal is cookie-kat és hasonló technológiákat használ a felhasználói élmény javítása érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-kat.  [ ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓNK ]

Népi furulyák  7 terméket találtam.

Népi furulyák

A Kárpát-medencében használatos hagyományos népi furulyák. A népzene egy sajátos nyelvezet, melyet elődeink generációkon át formáltak, alakítottak ki. Ennek a különleges nyelvezetnek mindig is az egyik legmeghatározóbb kifejező eszközei voltak a népi furulyák.

Alkategóriák

Hatlyukú furulyák

A hatlyukú furulya az ajaksípos fúvós hangszerek családjába tartozik, a dugós furulya magyar népzenében használt változata. Leggyakrabban bodzacsőből készül, egy sorban elhelyezkedő hat hangképző nyílással, hátoldalon lévő szélhasítóval. Elsősorban pásztorok hangszere, de bizonyos ünnepi szokásokhoz is kapcsolódik.

Flóta - Oldalfúvós...

Az oldalfúvós furulya az ajaksípos fúvós hangszerek családjába tartozik, a harántfuvola magyar népzenében használt megfelelője. Néha napraforgószárból, bürökszárból, gyakrabban a dugós furulyákhoz hasonló módon bodzafából készül. A harántfuvolához hasonlóan oldalról megfújható fúvólyuka, a hatlyukú furulyának megfelelő hat hangképző nyílása van. Szerepe azonos a közönséges furulyáéval, főleg pásztorok hangszere. Elnevezései: Harántfurulya, oldalfúvós, félenfúvós, flóta, flajta vagy pikula.

Hosszú furulya -...

A hosszú furulya, vagy ahogy szűkebb hazájában nevezik: hosszi furugla vagy hosszifurugla az ajaksípos fúvós hangszerek családjába tartozik. Felépítése, fúvókája a hatlyukú furulyáéhoz hasonló, de teste annál két-háromszor hosszabb és csak öt hangképző nyílás van rajta (de létezik háromlyukú változata is). Szerepe azonos a közönséges furulyáéval, főleg pásztorok hangszere. A dél-dunántúl (Tolna, Baranya, Zala és főleg Somogy megyék) jellegzetes népi hangszere.

Az 1960-as évekre szinte teljesen eltűnt, ám egyrészt a táncházmozgalom keltette érdeklődés, másrészt a tudományos néprajzi kutatás később az „újraéledéséhez” vezetett. 2015-ben mint kulturális örökség, felvették a Somogy megyei értéktárba is.

Tilinkó

A tilinkó mint hangszernév sokféle népi fúvós hangszert, furulyát, fűzfasípot jelölhet, de szűkebb értelemben a hangképző nyílás nélküli perem-, vagy néha dugós furulya elnevezése. A tilinkó hangkészlete a természetes felhangsor hangjaiból áll, ezeket a fúvás erősségének változtatásával és a cső végének zárásával-nyitásával lehet előállítani. A mai Magyarországon ilyen népi hangszernek nincsen nyoma, csak a csángók és a máramarosi, moldvai (bukovinai) románok körében használatos. A moldvai csángók tilink, tilinka, csilinka, pilinka, pipilinka néven ismerik, a gyimesi csángók közt szélenfúvó furulya a neve. Jellemző építési anyaga a fűzfaágról lehúzott héj, hossza 60–80 cm közötti. Elsősorban pásztorok hangszere.

Kaval

A Kaval oláh eredetű, moldvai csángó hangszer 5 lyukkal. Hangsora szolmizálva: lá,ti,dó,ri,mi/fi,szó,lá. Hangsora moll jellegű, egy alul intonált bővített kvarttal. Helyes megszólaltatásához kvintváltó technika szükséges. A kaval olyan, mint egy hatlyukú furulya, amin elhagyták az alsó lyukat, csak annál egy oktávval mélyebben szól, a kvartja pedig egy negyed hanggal feljebb van fúrva.

Nagy Furulya - Magyar...

A pásztorfurulyák nagytestvére, hossza általában 80-110 cm, 3 lyukal rendelkezik és szögletes/ablaklyukas hanglyukkal. Dúr hangsor alacsony terccel, szeptimmel jellemzi ezt a fajta népi furulyát.

Dupla furulya

A dupla, kettős, vagy ikerfurulya a gyimesi csángóknál a mai napig használatos népi hangszer, ugyanakkor a magyar nyelvterületeken mindenütt ismert eszköz a népzenében. Két egybeépített, vagy egy darab fából kimunkált kettős furulyatest azonos mérettel és hangmagassággal. Többnyire az egyik oldalán hat lyuk található, a másikon egy sem, de más modelleken mindkét oldalon találhatók furatok általában 4+3 megoszlásban. Az egyik oldalon furatos furulyákon a dallammal párhuzamosan második szólamként a furulya alaphangja szól, esetleg annak 1. 2. vagy 3. felhangja szólal meg.

Töröksíp

A töröksíp a 17–18. századi Magyarországon használt kettős nádnyelves fúvós hangszer. A kuruc korban és később tábori, ceremoniális hangszerként, nagydobbal együtt tánckísérő, szórakoztatózenei hangszerként is használták. Írásos emlékekben a töröksíp név mellett gyakran szerepel tárogató síp néven. A mai napig ismert és használatos Európa déli és délkeleti részén, valamint ázsiai és arab nemzeteknél. A Kárpát-medencébe feltehetően a törökök révén került be. A török seregek vonulásánál mint kísérő szólt dobokkal kiegészítve, innen eredeztetve nevezik hadisípnak is.

0 Ismertető(k)
C hangolású dupla furulya
24 000 Ft‎
Készleten
0 Ismertető(k)
H hangolású dupla furulya
27 900 Ft‎
Készleten
0 Ismertető(k)
A hangolású dupla furulya
30 000 Ft‎
Készleten
0 Ismertető(k)
G hangolású dupla furulya
33 000 Ft‎
Készleten
0 Ismertető(k)
F hangolású dupla furulya
37 000 Ft‎
Készleten
0 Ismertető(k)
Dunántúli hatlyukú pásztorfurulya Többféle hangolásban: G, F, D, C, Bb, A, G(2), F(2), E(2), D(2)
7 900 Ft‎
Készleten
28 000 Ft‎ Kézzel készül rendelésre
0 Ismertető(k)
28 000 Ft‎
Kézzel készül rendelésre
Mutat 1 - 7 / 7