Bezár |
Ez az oldal is cookie-kat és hasonló technológiákat használ a felhasználói élmény javítása érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-kat. [ ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓNK ]
|
Betöltés...
A verkli és kintorna mechanikus hangszer, az oldalán lévő kar tekerésével a játékos egyszerre táplálja a fújtatókat, és működtet egy kis fémszögecskékkel ellátott, forgó hengert (verkli) vagy lyukszalagot (kintorna), s a szögecskék vagy lyukak közvetítésével, szelepeken továbbítódik a levegő a síprendszerhez. A szögecske vagy lyuk elhelyezkedése...
A verkli és kintorna mechanikus hangszer, az oldalán lévő kar tekerésével a játékos egyszerre táplálja a fújtatókat, és működtet egy kis fémszögecskékkel ellátott, forgó hengert (verkli) vagy lyukszalagot (kintorna), s a szögecskék vagy lyukak közvetítésével, szelepeken továbbítódik a levegő a síprendszerhez. A szögecske vagy lyuk elhelyezkedése dönti el, hogy melyik síp szólal meg, és mikor.
Eredete igen régi időkre nyúlik vissza. A 18–19. században gyakran használták templomokban is, de utcai hangszerként is kedvelt volt, sokszor egy majom ült a tetején. A hangszer Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényében is felbukkan a Józsefváros utcáin.
A kintorna elnevezés valójában a latin quinterna [kvinterna] ’pengetős hangszer’ szóból ered. A szó töve a quint [kvint] ’5’, ami arra utal, hogy a hangszer öthúros lant- vagy citeraféleség volt. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára a 15. századból idézi előfordulásait ebben a jelentésben. Idővel azonban kihalt. Szily Kálmán A magyar nyelvújítás szótárában azt írja, hogy Pákh Albert újította fel ’verkli’ jelentésben.