Nincs termék
A hárfa húros, pengetős hangszer. Jellegzetessége, hogy húrozatának síkja merőleges a húrok rezgését hangként kisugárzó hangszertetőre. A húrok a hangolásuknak megfelelően különböző hosszúságúak, emiatt a hárfák körvonala gyakran háromszöghöz hasonló. A húrok a hárfa teste és hozzá csatlakozó nyaka között feszülnek, ezek végeit egy harmadik elem...
A hárfa húros, pengetős hangszer. Jellegzetessége, hogy húrozatának síkja merőleges a húrok rezgését hangként kisugárzó hangszertetőre. A húrok a hangolásuknak megfelelően különböző hosszúságúak, emiatt a hárfák körvonala gyakran háromszöghöz hasonló. A húrok a hárfa teste és hozzá csatlakozó nyaka között feszülnek, ezek végeit egy harmadik elem, az oszlop kötheti össze. Felépítése alapján a hárfa lehet ívhárfa vagy szöghárfa, ha oszlopa is van, kerethárfa.
A hárfát vagy az egyik, vagy mindkét kéz ujjaival pengetik.
A hárfa az egyik legősibb húros hangszer, az ókori kelet legfontosabb húros hangszere a líra mellett. Fejlett változata, a pedálhárfa a nyugati klasszikus zene, a szimfonikus zenekarok egyetlen rendszeresen használt pengetős hangszere. Ezeknél a pedálok használatával a diatonikus hangolású húrok hangmagasságát egy vagy két fokozatban félhanggal módosítani lehet, így a kromatikus hangok is elérhetőek.
A hárfa a nyugati kultúrában különösen gazdag szimbolikus összefüggésekben: a középkor óta Dávid király és Orpheusz attribútuma.
.
A kampós hárfa egy praktikus megoldás a diatonikus hárfa kromatikussá tételére.
A kampóshárfán a húrok diszpozíciója diatonikus marad, de bizonyos húrok mellett a nyak fájába kampó illeszkedik, amelynek elforgatásával a húr hossza megrövidül, és hangja félhanggal emelkedik. Ezeken a hangszereken általában minden hangnemben lehet játszani.
A pedálhárfa konstrukciós értelemben a hárfa legfejlettebb fajtája. Diatonikus hangolású húrjait pedálok segítségével lehet áthangolni, hogy a kromatikus hangok is elérhetőek legyenek rajta a játék megszakítása nélkül. Koncerthárfának is nevezik, mert a pedálok alkalmassá teszik arra, hogy koncertálló hangszerként használják. A pedálhárfa kifejlesztéséhez a hárfa kromatikusságának problémája vezetett. A mai teljesen kromatikus pedálhárfákon hét pedál található. A bal oldaliak a DCH, a jobb oldaliak az EFGA hangokat változtatják meg. Egy pedálnak három állása van (lent, középen, fent). A három állás lehetővé teszi, hogy a zenész egyetlen húrral három hangot képezzen. A pedálrendszert a bajorországi Donauwörthben Jacob Hochbucker (kb. 1673-1763) fejlesztette ki 1720 körül. Hochbucker fia, Simon az Ariettes című dátum nélküli gyűjteményes művének bevezetőjében azt állítja, hogy apja a pedálhárfát 1697-ben találta fel. Az első pedálos hárfákon 2-5 darab pedál volt (CDFGH).
A lanthárfa egy olyan hangszer, mely a hárfa és lant jellegzetességeit ötvözi. Hivatalosan 1795-ben alkotta meg Edward Light, de korábban a 16.században ugyanakkor már bemutattak egy hasonló eszközt. Az eredeti konstrukciót 1816-ban fejlesztették tovább brit lanthárfa néven. A további innovatív kísérletek már inkább más hangszerek irányába kalandoztak el.
A líra (lyra, lüra, néha lant; görög λύρα) ókori görög húros, pengetős hangszer, illetve többféle hasonló felépítésű hangszer gyűjtőfogalma. Jellemzője, hogy nagyjából egyenlő hosszúságú húrjai egy üreges hangszertesttől kiindulva az arra rögzített két szarvszerű nyúlványon keresztbe vetett rúdhoz csatlakoznak. A lírát nem a görögök találták fel, Mezopotámiában a Kr. e. 4. évezredben már használtak ilyen hangszert.
Az elektromos hárfa hangszedőkkel felszerelt hárfa. Az elektromos hárfa teste lehet tömör, ennek erősítés nélkül alig van hangja, de létezik elektro-akusztikus változat is, aminél egy hagyományos hárfa húrjaihoz csatlakoznak a hangszedők.
Az első ilyen hangszert Deborah Henson-Conant jazz-pop hárfás kérésére készítette a Camac cég 1984-ben. Ez a modell kinézetre a kelta hárfákra hasonlított, de mindegyik húron volt egy elektromos hangszedő. Henson-Conant kérésére készült olyan kisebb méretű változat is, ami vállra szíjazható, így lehet mozogni is vele. A gyár 2015-ben kb. tízféle 30-37 húros elektromos és 44-47 húros elektro-akusztikus hárfát kínált.
A Victor Salvi nevével fémjelzett hárfák hűen tükrözik a cég ideológiáját - Tiszta harmónia, mely magában egyesíti a tökéletesre fejlesztett hangzástulajdonságokat egy lélegzetelállító kézműves mestermunka megjelenítésében.
A hangszer felépítésénél speciális szelektálással csak a legkiválóbb kanadai juhart használják a megfelelő stabilitás érdekében, a rezonátor testhez a legjobb lucfenyőket dolgozzák fel az olaszországi Trentino-i Val di Fiemme erdőiből, ahonnan Stradivari hegedűi is származnak. A hárfa nyakrészéhez bükk és juhar kerül beépítésre, amelyek ellenállnak a megcsavarodásnak és megfelelő szerkezeti stabilitást nyújtanak a húrok feszítésével szemben, megtartva ezzel a hangszer hangolását.
Salvi élő hagyománya az innováció, mely újítások jellemzően képesek meghatározni a szakmai piacot is. 1974-ben Salvi mutatta be az első elektromos pedálhárfa korpuszt a közönségnek. Szintén elsőként alkalmaztak fával burkolt alumínium oszlopot a hárfa megépítésénél.
Alapvető fontossággal bír a teljesítmény, az innováció, a technológia, mégis Victor Salvi elsősorban a szívére hallgatva tervez és épít meg lenyűgöző hárfákat.
Salvi hárfái akár innovatívak, akár forradalmi újításokat mutatnak be, szervesen befolyásolják a hangszer jelenét és jövőjét globális szinten.
Több mint 130 évvel ezelőtt született meg az első Lyon & Healy hárfa, mely napjainkban kiállított formában még mindig töretlen büszkeséggel hirdeti a brand elhivatott nagyszerűségét. A George W. Lyon és Patrick J. Healy nevét viselő hárfák a világ legjobbjai közt méltán számontartott hangszerek, a legnagyobb zenekarok standard hangszerei. Hangminőségben, megjelenésében és kifinomult stílusában megkérdőjelezhetetlenül a legfelsőbb színvonalat testesítik meg. 1890-től kezdődően aktívan gyártottak számos modellt, majd kisvártatva a századforduló idején már a Lyon & Healy volt az egyik legismertebb zenei márka a világon. Hárfáik kötelezően megtalálhatók voltak Chicago-tól Tokióig a zenekarok hangszerelésében. Az 1970-es 1980-as években bizonytalan tulajdonosviszony jellemezte a céget, ezt követően Victor Salvi 1987-ben váratlan meglepetést okozva az egész hárfavilágnak, saját cégcsoportjához csatolta a vállalatot, és ezzel zavartalan önálló működést biztosított a további termeléshez és stabil fennmaradáshoz.
A Les Harpes Camac 1972-es mouzeil-i (Bretagne) születése óta lassan 50 évnyi szenvedély à la française. Minden egyes termékük hosszadalmas kutatás, tervezés és elhivatott szenvedély eredménye. Kezdeti kísérletek és megfelelő irányzatú fejlesztések nyomán néhány év fennállás után már csaknem teljes egészében lefedték a helyi piacot hárfáikkal. A Camac 1984-ben mutatta be első elektromos kampós hárfa prototípusát sajátos technikai megvalósításokkal. 1985-87 a pedálhárfák születésének időszakát jelentette a cégéletében. A '90-es években már új generációs pedálos és elektronikus hárfák láttak napvilágot. Az innováció természetesen napjainkig folytonos jelenség a Camac hárfák létrejöttében, mindezt szemet gyönyörködtető kivitelezésben megtestesítve.
A Camac cég elhivatott a franciaországi hazai termelés, a minőség ellenőrzés, valamint a társadalmi és környezeti felelőség vállalás iránt. Ezen törekvéseik elismeréseként a francia kormánytól 2007-ben megkapták az "Enterprise du Patrimoine Vivant" (Élő Örökség Vállalkozás) minősítést. Kizárólag fenntartható eredetű forrásból származó faanyagok és poliésztermentes lakkok kerülnek felhasználásra.
A Horngacher koncert hárfák készítése több mint 90 éves hagyományra tekint vissza. A műhely 1928-ban Joseph Obermayer alapításával született meg, majd 1966-ban Maximilian Horngacher vette át.A hagyományokat követve mindmáig családi vállalkozásként üzemel. A koncert hárfák készítése során szerzett sok éves tapasztalat és a technikai fejlesztések a Horngacher manufaktúra hárfáit professzionális szinten elismert minőségűvé tették a legmagasabb zenei körökben világszinten. Híres szólisták és zenekarok elismerő megelégedéssel használják ezeket a hangszereket.
Egy-egy hárfa több mint 900 munkaórában készül el hozzáértéssel válogatott anyagokból egyedi kézműves megmunkálással, így lesz minden Horngacheer hárfa összetéveszthetetlenül csodálatos hangzású.
A hangszerek egyedi megrendelésre készülnek el hozzávetőlegesen 6 hónap alatt. Lehetőség van egyéni elképzelések alapján optikai és technikai specialitások megvalósítására, melyek mind a Horngacher exkluzív szolgáltatás részét képezik.