Mi történik odabent amikor muzsikálsz, vagy zenét hallgatsz?
Forrás Hírek 0Hozzászólások
Tudták, hogy mindig, mikor a zenészek kezükbe veszik a hangszerüket, valóságos kis tűzijáték indul be a fejükben? Lehet, hogy kívülről nézve nyugodtak és összeszedettek, nézik a kottát, és pontos, jól begyakorolt mozdulatokat hajtanak végre, de a fejükben buli van.
Honnan tudjuk mindezt? Az elmúlt néhány évtizedben, az agykutatók hatalmas áttörést értek el annak megértésében, hogy hogyan működik az agy. Ehhez fMRI és PET szkenner segítségével valós időben figyelték meg az agyműködést. Mikor az embereket felteszik ezekre a gépekre, az olvasás vagy a matematikai feladatok megoldása az agy bizonyos területein jelennek meg. Mikor a kutatók a résztvevőket arra kérték, hogy hallgassanak zenét, a készülékeken kész tűzijátékokat láttak. Az agy különböző területei egyszerre aktiválódtak, mikor a hangokat feldolgozták. A zenét elemeire, például dallamra és ritmusra bontották, majd újra egységes zenei élményként rakták össze. Az agyunk mindezt a másodperc törtrésze alatt végzi el: a hang észlelése és aközött, hogy a lábunk megmozdul a ritmusra. A tudósok később úgy döntöttek, hogy a zenehallgatók után a zenészek agyműködését is megfigyelik. A kis házi tűzijátékokból ekkor hatalmas fesztivál lett. Míg a zenehallgatás megmozgatja az agyat, és egészen érdekes tevékenységekre veszi rá, a hangszeres játék olyan, mint egy egész testet átmozgató edzés. Az agykutatók látták, hogyan aktiválódnak az agy különböző területei, mikor egy időben dolgoznak fel különféle információkat bonyolult, egymással összefüggő és elképesztően gyors sorban.
De mi van a zenélésben, ami ennyire beindítja az agyat? Bár a kutatás még gyerekcipőben jár, az agykutatóknak van már elképzelésük erről. A hangszeres játék gyakorlatilag az agy minden részét egy időben mozgatja meg: különösen az agykéreg vizuális, auditív és motoros funkcióiért felelős területeit, és ahogy minden más edzésre igaz, a rendszeres hangszeres gyakorlás erősíti az agy ezen funkcióit, amit aztán más tevékenységekben is kamatoztathatunk. A zenehallgatás és a zenélés között a legszembetűnőbb különbség az, hogy az utóbbihoz finommotoros készségeinkre is szükség van, ebben viszont mindkét agyfélteke részt vesz. Vagyis a zenélés összeköti az inkább bal agyféltekés nyelvi és matematikai pontosságot, az újító és kreatív jobb agyféltekés tulajdonságokkal. Ezért is van, hogy a zenélés növeli a két agyféltekét összekötő kéregtest aktivitását és ezen aktivitás intenzitását, lehetővé téve azt, hogy az ingerület gyorsabban és változatos módon juthasson el egyikből a másikba. Talán ez az, ami miatt a zenészek problémamegoldása, mind tudományos mind társas helyzetekben, hatékonyabb és kreatívabb. Ha az ember zenél, egy időben próbálja feldolgozni a zene formai és érzelmi üzenetét, ezért a zenészek gyakran hatékonyabban tudják elvégezi az olyan összetett feladatokat, mint a stratégiai tervezés és a részletek megfigyelése, melyekhez egyidejűleg kell kognitív és érzelmi elemzést végezni. Ez a képesség a memória működését is befolyásolja. Igaz az is, hogy a zenészeknek különösen jó a memóriája: gyorsabban és hatékonyabban tudnak emlékeket létrehozni, tárolni és előhívni. Tanulmányok bizonyítják, hogy a zenészek egyetlen emlékképet több címkével is el tudnak látni. Ez a címke lehet fogalmi, érzelmi, de lehet hang vagy utalhat a szövegösszefüggésre is. Úgy működik ez, mint egy jó internetes böngésző. Honnan tudjuk, hogy mindez kimondottan a zenének köszönhető, és mondjuk a sportnak vagy a festésnek viszont nem? Lehetséges esetleg, hogy azok, akik zenélnek, már eleve okosabbak? Az agykutatók ezeket a kérdéseket is vizsgálták, és egyelőre arra jutottak, hogy művészi és esztétikai szempontból a hangszeres zenetanulás különbözik minden más tevékenységtől, ide értve az egyéb művészeteket is. Több véletlenszerűen kiválasztott alanyon végeztek vizsgálatot. A vizsgálat kezdetén az alanyok kognitív és információ feldolgozó képessége egyforma volt. A kutatás bebizonyította, hogy azok, akik életük bizonyos szakában zenéltek, több agyi tevékenységben is jobban teljesítettek, mint a többiek.
Ez az új tanulmány, ami a hangszeres játék agyműködésre tett hatását vizsgálta, segített, hogy még jobban megértsük az agy olyan funkcióit, mint a belső ritmus és a komplex agyi kapcsolatok, melyek agyunk zenekarának fantasztikus játékát adják.
Forrás: A hangszeres zene jótékony hatása az agyműködésre - Anita Collins
